Ibolya

Nem tettem kárt az ibolyában. Ellenálltam a kihívásnak és keletiként viselkedtem. A FB-n olvastam a bölcsességet, hogy egyik különbség a keleti és a nyugati civilizáció között az, hogy az utóbbi ha szép virágot lát letépi, mert önző módon magáénak akarja, míg a keleti filozófián nevelkedettek hagyják élni és a természetes környezetben gyönyörködnek a látványban.

            Veszélyes lehet az ibolyaszedés. Mert védett. Törvényileg. Pénzben meghatározott értéke van. Tehát bírságolható aki kárt okoz. Amikor megláttam az erdei tisztás szélén több négyzetméternyi kéklő értéket gyanakodva körülnéztem. Hátha leskelődik valamelyik fa mögött egy növénycsősz? Vagy a kamerákat a fákon rejtették el? Az egyik fa magasabb ágai között (levél nélkül nem tudom pontosan meghatározni a fa fajtáját, bizonyára nem eukaliptusz volt) egy madárfészekből ideálisan be lehetne kamerázni a tisztást. Hátha? Fényképet készítenek és az ember csak meglepődik amikor kiküldik a büntetést mint a gyorshajtásért („a felvétel készült 2017.03.06-án 15.24 órakor a Budai Parkerdőben: letépett 12 szál ibolyát és 8 hóvirágot”).

            Olvastam, hogy az ibolyavirág olaja az egyik legdrágább illatszer alapanyag. A rózsaolaj elbújhat mögötte. Az ibolya kifinomult, különleges, a rózsa tolakodóan harsány. Na de ahhoz, hogy megszaguljam (felülről...) az ibolyát itt és most konkrétan a tisztáson hasra kellett feküdnöm. És ha már nekifeküdtem, le is fényképeztem a telefonommal.

Az ibolya nem csak illatozik, hanem gyógyít is. A benne lévő metil-szalacilila és szaponia hatásos többek között a reuma, a migrén, a depresszió és a köhögés ellen is. Ez a tény nem az általános műveltségem része, olvastam. A természetgyógyászok figyelmeztetnek, hogy ügyelni kell az adagolással, a túl sok ibolya megárthat, akár mérgezővé válhat.

           

Ránézésre nem tudtam pontosan megállapítani, hogy melyik ibolyával találkoztam a tisztás szélén. Mert több féle létezik. A legelterjedtebb a dombi ibolya (Dombi János neje Dombi Ibolya) latin neve viola collina. A dombinál több mint kétszer értékesebb a lápi ibolya (viola stagnina), a legértékesebb viszont a magyarul sárga ibolyának, latinul viola biflorának nevezett fajta (fordítási gond: a latin biflora szó nyilván nem sárgát jelent) ami ötször olyan értékes mint a dombi, azaz szálanként tízezer forint a védett növények értékjegyzéke szerint!  Ez a virág magában hordozza az abszurdumot, hiszen az ibolya, latinul a viola, már eleve színt is jelöl, mégpedig lilát, ami pontosan szemközt helyezkedik el a színkőrön a sárgához képest!  Meg hát nem is hangzik jól: olyan sárga mint az ibolya!

           

Az elnevezésekkel kapcsolatban jelentkezik itt még egy gond: a viola a magyar nyelvben egy másik virág nevét határozza meg, énekelte egykoron Szécsi Pál az olaszból fordított slágert: Mint a violák (és nem „Mint az ibolyák”).  És ez a viola - amit ne keverjünk a brácsával, vagy a mélyhegedűvel, mert az teljesen más történet - latinul nem viola, hanem matthiola incana és a keresztes virágúak közé tartozik. Egyébként az ibolya elnevezés a violából ered: valaki valamikor elírta és a betűcsere folytán honosodott meg az ivola, ebből következett az ibolya (a „b” hang számos esetben alakul át „v” –vé, ennek a fonetikai folyamatnak létezik tudományos neve is, a „l” hang pedig „ly”-vé puhult, ezt a hangot pedig néhány pesti beszédhibás nyelvész professzor nem tudta kiejteni és törvénybe iktatta, hogy nem létezik „ly” hang, hanem csak „j”, közben jól tudjuk, hogy létezik, hiszen halljuk a szerbektől, oroszoktól, albánoktól, spanyoloktól...- nem júbáv, hanem lyúbáv).

            Sokan nem tudják, hogy egyes növények, állatfajták, élőlények védettségének megállapítása az egyik feltétele volt annak idején Magyarország uniós csatlakozásának. A Környezetvédelmi Minisztérium 2001 május 9-én hozott 13/2001 számú rendeletével szabályozta ezt a területet. Létezik pontos lista a védett és fokozottan védett élőlényekről és létezik természetvédelmi bírság is amely szankcionál ha kárt okozunk.

Ezért nem árusítanak sehol sem ibolyát, hóvirágot. Egykoron, emlékszem, a tavasz beköszöntével, így például március 8-án a többi virágok mellett az utcán is árusították. Egyszer Nőnapi ajándékként vettem az akkori barátnőmnek egy egész csokor ibolyát és hogy a zsebemben ne érje károsodás egy nagyobb gyufásdobozba tettem. Később visszahallottam, hogy kuriózumként mesélte: ő a nőnapi csokrot gyufásdobozból kapta...

A természetben járva nem is tudjuk micsoda értékekkel vagyunk körülvéve. Ezért ügyelni kell, nehogy letépjünk valamilyen tetszetős virágot vagy netalán rálépjünk. Például egy Boldogasszony-papucsra (Cypripedicum caleolus), mert annak 250.000 forint az értéke! Ugyanennyi a Bánáti bazsarózsáé (Paenoia officinalis subsp. Banatica) is! Értékes ajándékkal tudja meglepni az ember kedvesét ha mondjuk Torda, Szentmihály, Muzslya vagy Magyarcsernye környékén (ha már bánáti, akkor a felsorolt falvaknál nincs bánátibb) a mezőn szed öt szálat ebből a virágból és közli: „Milliós ajándékkal leptem meg a drágámat!” Egy ilyen csokor szálanként negyed millióval szorozva  forintban 1.250.000, azaz több mint 4000 euro! Gond ebből csak akkor támadhat, ha az ajándékozott személy anyagias és megpróbálja – ha nem is bankban, de a Környezetvédelmi minisztériumban – visszaváltani, illetve értékáron készpénzzé tenni az ajándékot. Ha résen van a minisztérium alkalmazottja, ilyen esetben könnyen feljelentheti környezet károsításért. A büntetés tétele: a védett növény jegyzéki

értékének egy negyede. A feltételezett esetben ezer euro.

Nem szabad hivalkodni védett növénycsokorral. Olyan ez, mint amikor valaki értékes festményt birtokol, amihez nem legálisan jutott. Mondjuk nála van a 135 millió forintot érő, Maffeo de Verona reneszánsz festő Jupiter Ámor diadalmenetében című eredeti alkotás amit a Szépművészeti múzeumból kölcsönöztek 2013 őszén bizonyos kivételezett személyek (tudjuk kik) és ki szavatolja, hogy az eredetit adták vissza?  Az ilyen festményt az ember persze rejtekhelyen tart, rejtett széfben, még a feleségét sem avatja be, nehogy az asszony kikotyogja a fodrásznál vagy a konditeremben, lefekvés előtt nagy titokban megnézi... A védett virágcsokor, esetenként elfér egy nagyobb gyufás dobozban.

A védett növények értékjegyzéke az internetről letölthető. Ha kirándulunk a természetbe, vigyünk magunkkal egy ilyen listát és egy túra során megszámlálhatjuk a felismert virágokat és meg tudjuk pontosan állapítani hány ezer eurós értéket láttunk.

Amelyek előb-utóbb, egy-két hét alatt, de legkésőbb ősszel mind elhervadnak.