2019. május 23., csütörtök

Vasárnap délután, Gyálán


A tanulság: sajnos el kell jönni Vajdaságból a vasárnapi ebéd előtt. Mert aki ebéd után indul, az a határon bedugul. Minél később és tovább ebédel annál nagyobb a veszély a hosszadalmas várakozásra.

A gyálai határátkelőhelyet mindeddig jól járhatónak tartottam. Valószínűleg a gyorsabb átjárhatóságnak híre ment és sokan, akik korábban más határátkelőhelyet vettek igénybe, áttértek erre az Észak Bánát-i lehetőségre. Vasárnap délután (ebéd után, persze) 15.47-kor érkeztünk a faluba, a sor vége közelebb volt a falu széléhez, mint a központhoz. Fél óra várakozás és araszoló haladás után elsétáltam egészen az átkelőhelyig és megszámoltam az autókat. Száznyolc jármű sorakozott előttünk.

Sétáltam egyet. A faluban igazi falusi „sunday lazy afternoon” hangulat honolt. Falusi szokás szerint bárkivel találkoztam, mindenki köszönt. Az egyik udvarban egy család vasárnapi ebédjét fogyasztotta. Az asztalon ott voltak a tányérok, tálak, de már a kalácsnál tartottak. Ők is rámköszöntek, az ismeretlen járókelőre. Visszaköszöntem és jó étvágyat kívántam. „Izvolte!” – hívott meg a családfő. Megköszöntem az invitálást és közöltem, hogy már elfogyasztottam az ebédet. (Ezért várakozok most itt a sorban).

Az autósor ekkor már végigért a falun, lehet, hogy a kanyaron is túl.  Egyszeriben több helybeli, KI rendszámtáblás autó elkezdte előzni a várakozó kocsisort. A sorból kiugrott egy német rendszámtáblás Audi is és a nyomukba eredt, gondolván, hogy ezek a helybeliek biztosan tudnak valami megoldást, gyorsított eljárást, ismernek valami kiskaput, esetleg nekik eltitkolt külön határátkelőhelyük létezik valahol, egy felüljáró a kerítésen át... Az öt autóból álló karaván (plusz a „gastarbeiter” család) befordult a szélső utcába balra. „Igen, körbemennek a párhuzamos utcán és a templomnál majd a sor elé vágnak” – feltételeztem tervüket. 

Nem az történt. A szélső utca végén a KI jelzésű autók egymás után leparkoltak egy épület előtt. Ekkor láttam, hogy a libalegelőnek gondolt zöld terület két végén hálóval ellátott foci kapuk állnak, magyarán: ez a helyi stadion, pontosabban focipálya. Az öt autóval pedig a vendégcsapat érkezett meg a gyálai Anfield Road-on. A német rendszámtáblás Audi is ekkor belátta, hogy elb...altázta. Visszafordult, megtalálta azt az autót, aki mögött állt és megpróbált oda visszasorakozni. Nem tudom mire jutottak, nem vártam meg az egyezkedés végét, mert váltottam Emma feleségemet a kormánykeréknél (ő sétál, én araszolok).

 Lassan a 225 éves templom közelébe értem, már láthattam a toronyórát. Valamikor, talán egy vasárnap délután háromnegyed öt előtt négy perccel megállt. És azóta nem mozdul az idő Gyálán.