Aki
már utazott Budapestről Szentendre irányában felfigyelhetett nem messze az
Auchan üzletközpont és a 24 órán keresztül nyitva tartó Nagyi palacsintázója
után egy romhalmazra, ami első pillantásra a szíriai Homsz város aktuális
városképére emlékeztet. Ezek a romok azonban nem az USA általi demokrácia-terjesztés
következményeként jöttek létre. Az itt látható épület-maradványokat az idő foga
rágta szét nem egész két évezred alatt. Római kori település, az egykori Pannonia
Inferior tartomány fővárosának Aquincumnak a romjai.
Honnan ered a város neve?
Számos város esetében egy kis
nyelvtudással könnyen kitalálható az eredet, például Buenos Aires (jó levegő),
Kuala Lumpur (mocsaras torkolat) Adisz-Abeba (új virág) vagy az egykori Ceylon
adminisztratív fővárosának Sri Jayawardenapura Kottenak az
elnevezése. Mint ahogy a tudományos kutatások során gyakran megtörténik, az Aquincum
város nevének eredete után kutatva több lehetséges magyarázattal szembesültem.
Kézenfekvő eljárás, hogy szét kell
választani a város nevét. Aquin cum. Kezdjük a cum-al. Latin elöljáró szó. Bizonyára
sokan találkoztak már a Magna cum laude kifejezéssel, amiről helytelenül a
Pálinkadal és Mező Misi jut az emberek eszébe, holott a Magna cum laude egy
értékelés. A jelentése: nagy dicsérettel. Ha valaki nagy sikerrel, ragyogó
eredménnyel elvégez valamilyen iskolát, tanfolyamot, átképzést a tanítótól,
oktatótól, elöljárótól, intézménytől kaphat Magna cum laude értékelést. Most
például aktuális a közmunkások átképzése határvadásszá. Közülük is majd a
legjobbak a tanfolyam, a kiképzés végén kapnak Magna cum laude minősítést, ami felhatalmazza
őket, hogy önállóan fülön csíphetik a határon behatoló embercsempészt, vagy
akár leadhatnak riasztópisztolyból lövéseket a szögesdrót alatt Szerbiából
illegálisan átsurranó nyulakra.
A latin cum a magyar nyelvben a
–val, -vel ragnak felel meg. Az angol, francia, német nyelvben (with, avec,
mit) nem rag, és a főnév előtt jelentkezik (With the little help from my
friends, Un parisien bien cuit avec moutard, Derhalb bringen wir mehr
Geld mit uns). A latin nyelvben, hasonlóan mint a magyarban a rag, olykor
a főnév vagy a névmás után, főnévhez, névmáshoz ragad. Aki már járt templomban,
az már hallhatta a paptól a „Dominus vobiscum” kifejezést. Tehát nem dominus
cum vobis, hanem vobiscum.
Az aqua, az víz. Az aquin viszont,
korabeli leírások szerint széndioxiddal dúsított víz, vagyis szóda. A megfejtés
világos, az aquincum jelentése: szódával. Az is nyilvánvaló, hogy az elnevezés
a mindennapi használat során fejlődött ki. A római légiósok, akik erre jártak
és megszomjazva betértek a Nagyi palacsintázója helyén álló, Celtic nevű kelta
borozóba, a kocsmáros kérdésére (Mivel kéri a bort?) válaszolták: szódával. A
latin nyelvtan szabálya szerint a cum elöljárószó személyes és mutató névmások
esetében kerül hátulra, egybeírva. De: elvárható a római légiós katonától és a
helybéli kelta kocsmárostól, hogy pontosan, ciceroi szinten ismerjék a latin
nyelvtan szabályait? Hogy a főnév esetén előre, névmás esetén hátulra kerül a
cum? (A magyar származású katonák a Monarchia hadseregében is arra a kérdésre,
hogy: Verstehen? Azt válaszolták, hogy: ver!) A Celtic nevű borozóban használatos
volt a cum aquin válasz is, de elterjedt az egyszerűbb aquincum. (Nem tartozik szorosan a tárgyhoz,
de kikövetkezhető, hogy az unicum azt jelenti, hogy sörrel). Aki vízzel kérte, az aquacumot mondott, de
ezek voltak kevesebben és a város neve a fröccskedvelők emlékét őrzi.
Aki a felvetett kérdésre a választ a
Wikipédiában keresi a következő magyarázatot kapja, szó szerint (ctrl c, ctrl
v): „Aquincum neve feltehetően az Aq- illír (esetleg kelta) tőből ered, és vizet jelent. Más vélemények nem tartják kizártnak az "aquae quinque" (öt víz) összetételből való származtatást sem.”
A Wikipédiát, mint
információ-forrást, tudjuk, nem árt
fenntartásokkal kezelni, mert tartalma gyakran nincs teljesen összhangban az
elfogadott történelmi tényekkel. (Egy példa így zárójelben: szülővárosom,
Óbecse történelméről többek között ez olvasható a Wikipédiában: „1941. április Virágvasárnapján a magyar csapatok felszabadították a várost a 21 éves
szerb megszállás alól” majd a továbbiakban, az „1944 október
9-én (helyesen: október 8-án – szerk.megj.) bevonuló szerb csapatokról” pedig ezt írja: „a szerb csapatok a megtorlás részeként a fő tértől nem messze
álló zsinagógát lerombolták” miközben köztudott, hogy a zsinagógát
Becsén 1962-ben rombolták le. Nem megtorlás részeként... )
Kerestem az „öt vizet”, öt forrást, de
még az idősebb óbudai tűzoltók sem emlékeztek arra, hogy valahol létezik
valamilyen öt forrás a környéken.
Milutin Bekić szentendrei szerb
kocsmáros és amatőr régész-történész szerint a –cum ragot szerbesen kell
értelmezni ahol az aquin szó birtokos formában jelentkezik, az aquin cum pedig
azt jelenti aqua, azaz Akva komája, esküvői tanúja vagy keresztapja. Mivel a
szerb nyelvben nem létezik Akva keresztnév, feltételezhető, hogy eredetilag az
Acin kum (magyarul Aco keresztapja vagy esküvői tanúja) változat jelentkezett.
Az Aca pedig az Aleksandar beceneve. És ki a legismertebb Aleksandar? Sokan
persze, érthetően, a jelenlegi szerb miniszterelnökre gondolnak vagy az egykori
királyra, de nem! A legismertebb Aleksandar a macedon hódító Nagy Sándor
(szerbül: Aleksandar Veliki). A város
nevének eredete Milutin meggyőződése szerint összefügg Nagy Sándor közelebbről
meg nem nevezett komájával vagy keresztapjával.
A legkézenfekvőbb magyarázat talán az, hogy amikor a rómaiak bevonultak erre a vidékre (ennek körülményeiről a következő folytatásban lesz szó) már ott állt a fenti fényképen látható tábla. Elolvasták, a „q” betű, meg az –um végződés miatt olyan latinosnak tűnt és az önkormányzat (leánykori neve: Tanács) határozott: városunk neve Aquincum.
A következő részben Aquincum
megalakulását és a város lakosságát mutatom be.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése