2016. szeptember 25., vasárnap

Idegen(félre)vezetés: Aquincum (1.)


Aki már utazott Budapestről Szentendre irányában felfigyelhetett nem messze az Auchan üzletközpont és a 24 órán keresztül nyitva tartó Nagyi palacsintázója után egy romhalmazra, ami első pillantásra a szíriai Homsz város aktuális városképére emlékeztet. Ezek a romok azonban nem az USA általi demokrácia-terjesztés következményeként jöttek létre. Az itt látható épület-maradványokat az idő foga rágta szét nem egész két évezred alatt. Római kori település, az egykori Pannonia Inferior tartomány fővárosának Aquincumnak a romjai.

            Honnan ered a város neve?

Számos város esetében egy kis nyelvtudással könnyen kitalálható az eredet, például Buenos Aires (jó levegő), Kuala Lumpur (mocsaras torkolat) Adisz-Abeba (új virág) vagy az egykori Ceylon adminisztratív fővárosának Sri Jayawardenapura Kottenak az elnevezése. Mint ahogy a tudományos kutatások során gyakran megtörténik, az Aquincum város nevének eredete után kutatva több lehetséges magyarázattal szembesültem.

            Kézenfekvő eljárás, hogy szét kell választani a város nevét. Aquin cum. Kezdjük a cum-al. Latin elöljáró szó. Bizonyára sokan találkoztak már a Magna cum laude kifejezéssel, amiről helytelenül a Pálinkadal és Mező Misi jut az emberek eszébe, holott a Magna cum laude egy értékelés. A jelentése: nagy dicsérettel. Ha valaki nagy sikerrel, ragyogó eredménnyel elvégez valamilyen iskolát, tanfolyamot, átképzést a tanítótól, oktatótól, elöljárótól, intézménytől kaphat Magna cum laude értékelést. Most például aktuális a közmunkások átképzése határvadásszá. Közülük is majd a legjobbak a tanfolyam, a kiképzés végén kapnak Magna cum laude minősítést, ami felhatalmazza őket, hogy önállóan fülön csíphetik a határon behatoló embercsempészt, vagy akár leadhatnak riasztópisztolyból lövéseket a szögesdrót alatt Szerbiából illegálisan átsurranó nyulakra.

            A latin cum a magyar nyelvben a –val, -vel ragnak felel meg. Az angol, francia, német nyelvben (with, avec, mit) nem rag, és a főnév előtt jelentkezik (With the little help from my friends, Un parisien bien cuit avec moutard, Derhalb bringen wir mehr Geld mit uns). A latin nyelvben, hasonlóan mint a magyarban a rag, olykor a főnév vagy a névmás után, főnévhez, névmáshoz ragad. Aki már járt templomban, az már hallhatta a paptól a „Dominus vobiscum” kifejezést. Tehát nem dominus cum vobis, hanem vobiscum.

            Az aqua, az víz. Az aquin viszont, korabeli leírások szerint széndioxiddal dúsított víz, vagyis szóda. A megfejtés világos, az aquincum jelentése: szódával. Az is nyilvánvaló, hogy az elnevezés a mindennapi használat során fejlődött ki. A római légiósok, akik erre jártak és megszomjazva betértek a Nagyi palacsintázója helyén álló, Celtic nevű kelta borozóba, a kocsmáros kérdésére (Mivel kéri a bort?) válaszolták: szódával. A latin nyelvtan szabálya szerint a cum elöljárószó személyes és mutató névmások esetében kerül hátulra, egybeírva. De: elvárható a római légiós katonától és a helybéli kelta kocsmárostól, hogy pontosan, ciceroi szinten ismerjék a latin nyelvtan szabályait? Hogy a főnév esetén előre, névmás esetén hátulra kerül a cum? (A magyar származású katonák a Monarchia hadseregében is arra a kérdésre, hogy: Verstehen? Azt válaszolták, hogy: ver!) A Celtic nevű borozóban használatos volt a cum aquin válasz is, de elterjedt az egyszerűbb  aquincum. (Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de kikövetkezhető, hogy az unicum azt jelenti, hogy sörrel).  Aki vízzel kérte, az aquacumot mondott, de ezek voltak kevesebben és a város neve a fröccskedvelők emlékét őrzi.

            Aki a felvetett kérdésre a választ a Wikipédiában keresi a következő magyarázatot kapja, szó szerint (ctrl c, ctrl v): „Aquincum neve feltehetően az Aq- illír (esetleg kelta) tőből ered, és vizet jelent. Más vélemények nem tartják kizártnak az "aquae quinque" (öt víz) összetételből való származtatást sem.” A Wikipédiát, mint információ-forrást, tudjuk,  nem árt fenntartásokkal kezelni, mert tartalma gyakran nincs teljesen összhangban az elfogadott történelmi tényekkel. (Egy példa így zárójelben: szülővárosom, Óbecse történelméről többek között ez olvasható a Wikipédiában: „1941. április Virágvasárnapján a magyar csapatok felszabadították a várost a 21 éves szerb megszállás alól”  majd a továbbiakban, az „1944 október 9-én (helyesen: október 8-án – szerk.megj.)  bevonuló szerb csapatokról” pedig ezt írja: „a szerb csapatok a megtorlás részeként a fő tértől nem messze álló zsinagógát lerombolták”  miközben köztudott, hogy a zsinagógát Becsén 1962-ben rombolták le. Nem megtorlás részeként... )

Kerestem az „öt vizet”, öt forrást, de még az idősebb óbudai tűzoltók sem emlékeztek arra, hogy valahol létezik valamilyen öt forrás a környéken.

Milutin Bekić szentendrei szerb kocsmáros és amatőr régész-történész szerint a –cum ragot szerbesen kell értelmezni ahol az aquin szó birtokos formában jelentkezik, az aquin cum pedig azt jelenti aqua, azaz Akva komája, esküvői tanúja vagy keresztapja. Mivel a szerb nyelvben nem létezik Akva keresztnév, feltételezhető, hogy eredetilag az Acin kum (magyarul Aco keresztapja vagy esküvői tanúja) változat jelentkezett. Az Aca pedig az Aleksandar beceneve. És ki a legismertebb Aleksandar? Sokan persze, érthetően, a jelenlegi szerb miniszterelnökre gondolnak vagy az egykori királyra, de nem! A legismertebb Aleksandar a macedon hódító Nagy Sándor (szerbül: Aleksandar Veliki).  A város nevének eredete Milutin meggyőződése szerint összefügg Nagy Sándor közelebbről meg nem nevezett komájával vagy keresztapjával.



A legkézenfekvőbb magyarázat talán az, hogy amikor a rómaiak bevonultak erre a vidékre (ennek körülményeiről a következő folytatásban lesz szó) már ott állt a fenti fényképen látható tábla. Elolvasták, a „q” betű, meg az –um végződés miatt olyan latinosnak tűnt és az önkormányzat (leánykori neve: Tanács) határozott: városunk neve Aquincum.


A következő részben Aquincum megalakulását és a város lakosságát mutatom be.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése