Paradigma

Jelzés értékű, hogy melyek azok az idegen nyelvű szavak, amelyek jelentése iránt a honi internetezők leggyakrabban érdeklődnek: paradigma, dilettáns, explicite, renitens, hypertonia.

Meg kell jegyezni, hogy, aki ráklikkel a paradigma kifejezésre, nem lesz sokkal okosabb: „Minta, összehasonlításra alkalmazott példa”. Nyilván nem ez a jelentés miatt hallja az ember lépten nyomon az utóbbi időben mint gyakrabban. Ha jobban odafigyel rájön, hogy paradigma váltást szoktak emlegetni, így, ezen a szintagmán már el lehet gondolkodni. A Szent István Egyetem portálján el is magyarázzák, hogy az 1960-as években kezdték el a paradigma kifejezéssel meghatározni azt, amikor főként a tudományon belül, valamelyik ágazatában közmegegyezésre jutottak abban milyen álláspontot lehet elfogadni. Mivel minden változik (panta rhei) idővel jelentkeznek új ismeretek, új tartalmak, új mozzanatok, felszínre kerülnek az anomáliak és változtatni kell a paradigmán. Ez a változtatási szándék általában ellenállásba, nehézségekbe ütközik, sokan ragaszkodnak az elfogadott közmegegyezéshez, mert az felel meg nekik, mások a változtatást sürgetik, sürgetnék.

Miért emlegetik manapság a paradigma váltást? Elsősorban azért mert a világ társadalmi-gazdasági és politikai helyzetében gyökeres és sokakat sújtó változások álltak be. A kapitalizmus már messze nem az, amivel kapcsolatban egy közmegegyezés alakult ki. Gyökeresen megváltozott az értékrend és aggasztó irányba tolódott. Meg kellene változtatni az emberiségnek az értékek iránti viszonyulását. Változtatni azon a paradigmán, hogy a termelés, a termelékenység és mindenek felett a pénz, a nyereség a legfontosabb és mindent felülír. Mert ez a hajsza a bolygónk tönkretételéhez vezet, miközben az emberiség nagy hányadát a szenvedésbe, a kizsákmányoltságba, a reménytelenségbe és a boldogtalanságba szorítja. A helyzet haszonélvezője egy szűk réteg, amely persze ragaszkodik pozíciójához.

Na ez volt részemről egy leegyszerűsített, dilettáns magyarázata a paradigma váltásnak. A dilettáns szó eredeti értelme az említett szótár szerint: az a műkedvelő, aki valamivel csak hobbi szinten foglalkozik. Mivel a közgazdasággal csak hobbi szinten foglalkozom (míg mások hobbiból eljárnak horgászni én figyelem hogyan dübörög a gazdaság) véleményem ezek szerint dilettáns. És dilettánsok mindazok, akik szabad idejükben festegetnek, zenélnek, sakkoznak... Ezzel persze nem értek egyet és hiszem, hogy sokan mások is a dilettáns kifejezés mögött egy más tartalmat éreznek.

Például: sokan egyetértenek abban, hogy a világ azért követeli a paradigma váltást, mert a dilettánsok (politikával nem kellő tudással és erkölcsi értékekkel rendelkező, a hatalomhoz minden áron ragaszkodó, többnyire egoista és a korrupcióra fogékony személy) explicite (világosan kimondott, egyértelmű) ide vezették. Ahhoz viszont, hogy megtörténjen a váltás sokkal több és sokkal határozottabb, szervezettebb renitensre (engedetlen, ellenszegülő) lenne szükség. Akik megtalálnák a módját, hogyan lehet a változásokat kikényszeríteni (bebizonyosodott például, hogy a tömeges tüntetések semmihez sem vezetnek, azok, akik ellen tüntetnek jókat röhögnek a markukba, kivárják, hogy a tüntetők belefáradjanak, hasonlóan védve érzik magukat a munkaadók, akik rájöttek, hogy következmények nélkül facsarhatják a munkavállalókat). Amíg ez nem történik meg, nem marad más hátra, mint hogy a lassanként rabszolga sorsba süllyedő tömegek tehetetlenül magukba roskadva bosszankodjanak, idegeskedjenek. Ez pedig a hypertoniához (magas vérnyomás) vezethet.