Amikor a dal
elején felsírtak a hegedűk a zongora kísérettel, egyszerre több, bársonyosan romantikus
filmrészlet jelent meg lelki szemeim előtt: Római vakáció, Casablanca, Valamit
visz a víz... Érzelmek, amelyeket egy portugál fiú könnyedén és őszintén
átadott. Anyanyelvén, portugálul. A szöveget kevesen érthették, de Európa, 180
millió tévénéző és 42 ország szakzsűrije megértette az üzenetet. Salvador
Sobral fölényesen győzött és végre bebizonyosodott az, amit már évek óta írok
az Eurovíziós fesztivál kapcsán: nem recept, nem „eurovíziós hangzás”, nagyívű
mesterkélt patetikával angolul előadott („hogy mindenki értse”) „jól
összerakott” produkció kell. Hanem őszinte ihletett dal. Ugyanez a magyarázat
Pápai Joci sikerére is, aki a 8 helyen végzett.
Tovább gondolom: az a tény, hogy
Európa megértette és fogadta a dal üzenetét reményre ad okot. A lehangolóan
rosszul indult XXI század elején az elidegenedett, a végletekig
elanyagiasodott, eldurvult viszonyok, az elit által, hátsó szándékkal módszeresen
végzett tömegbutítás közepette, törtető, erkölcstelen kétes műveltségű politikusok
vezetése alatt úgy tűnt, hogy lassan kiveszik minden emberi érték, érzelem,
szeretet, szerelem. A Szép, a Jó, az Igaz, az Őszinte mintha már senkit sem
érdekelne a Pénz diktatorikus uralmában. Talán mégis van remény? A politikai és
gazdasági elit által teremtett emberietlenség alatt a tömegek még értik és
fogadják az igazi értékeket. Európa érzelemre éhes... Talán.
„A portugál fiú olyan átérzéssel
adta elő dalát, hogy életemben először én is három percig minden figyelmemet az
Euróvíziónak szenteltem...” olvasom az egyik tudósításban a fesztiválról. Az
Euróvízió hivatalos magyar FB rajongói oldalán pedig ezt a minősítést: „ Zsíros
hajú, gyűrött igénytelen öltözékű hang nélküli nyekergés”. Hát igen! A
fentiekben említett tömeges butítás sokaknál elérte célját...
Az idén Kijevben rendezett fesztivál
döntője számos egyedi, érdekes, esetenként szürrealista produkciót hozott.
Végre eltűnőnek látom az idegesítő sablonokat a dalokban, már csak a szervezés
ragaszkodik a pontosan kitervezett, előre meghatározott elemekhez. Mindenhol
ugyanaz a körítés, látvány és hangtechnika, a műsor felépítése, ugyanazokat az
utasításokat hajtják végre a jópofizó szellemeskedő műsorvezetők. A helyszínt
adó város video bemutatásán kívül a helyi jelleg nem jelentkezik, ezek szerint
bárhol meg lehetne szervezni, bárhonnan lehetne sugározni a döntőt, ahol akad
egy nagyobb csarnok. Akár Dabasról is. Így van ez, amikor a természetes
lazaságtól messze álló, a kidolgozott és beválltnak tetsző sablonokhoz annál
inkább ragaszkodó Észak Európa-iaké a döntő szó.
Szerencsére kiveszőben van az általam
annyiszor bírált „euróvíziós hangzás” is, amit a svédek teremtettek meg. A svéd
zeneszerzők és producerek az európai popzene guardiolái. Ők ismerik a „tutti
receptet”, össze tudnak bármilyen, sikerre éhező országnak rakni egy nyerő
számot. Így diadalmaskodtak néhány éve az azeriek, akiknek politikai okokból nagyon
fontos volt, hogy a fesztivál rendezésének jogát elnyerhessék. De mint ahogy a
Guardiola koncepció a fociban, a svéd koncepció a popzenében is unalmassá vált (személy
szerint egyiket sem kedveltem soha). Ennek ellenére a kijevi döntőn még mindig
hat ország kért svéd receptet, közöttük, ami a legmegdöbbentőbb, a világ
könnyűzenéjének egyik vezető országa, az Egyesült Királyság is! Le is égett
rendesen. Mint ahogy az utóbbi években rendszeresen. Ehhez, persze hozzá
tartozik „a kicsik” kicsinyes bosszúja is... A szombat este elhangzott 26
szerzemény között egyébként mindössze hatnál véltem felfedezni a svéd receptet.
A svéd recept helyett, mint
említettem, láttunk számos teljesen egyéni, ötletes, eredeti, sok esetben
meghökkentő produkciót: a román lány jódlizott (!?), a nyerésre esélyesnek
mondott olasz énekes egy gorillával táncolt a színpadon, az azeri fekete rúzst
használó énekesnő merészen erotikus mozdulatokkal indította szereplését,
mellette egy létrán egy lófejű férfi állt, ő pedig a dal előadása közben egy
táblára firkált krétával, a norvég csapatban valamilyen furcsa álarcot viseltek
a zenészek, a moldáv vokalista csajok menyasszony csokorba rejtett mikrofonba
énekeltek, a fehérorosz pár pedig a dalt befejezve forró, szerelmes csókot
váltott. Külön említem meg a Jacques nevű horvát énekest, akiben egyszerre több
énekhangú személyiség lakozott, egyaránt jól énekelt bariton fekvésben, majd a
tenoron keresztül szopráni magasságokat is kihúzott! Közben félig frakkba,
félig bőrkabátba öltözött és tornacipőbe.
Pápai Joci produkcióját a Dal
verseny kapcsán már agyondícsértem. Véleményem szerint a második legjobb szám
volt, a portugál után. Fontos kiemelni, hogy ez a két szám nem angolul, hanem
eredetiben hangzottak el. Meglepett, hogy a szakzsüri, kivéve Horvátországot és
Szerbiát, ahol magasan értékelték (12 illetve 10 pont) fukarkodott
szavazataival. De azután a közönség felhozta a magyar csapatot a megérdemelt
szintre.
A minden évben a szavazáskor
jelentkező oda-vissza szavazás jelensége is szerencsére csökken. Akik még
mindig kitartanak ez a visszatetsző gyakorlat mellett a görögök és Ciprus (ki
is fütyülte a közönség), valamint az északiak. Sajátos meglepetésként
könyveltem el, hogy noha Moldávia, mint mindig Romániára adta a legmagasabb
pontoszámát, Románia ezúttal nem viszonozta, a holland nővéreket hozta ki
legjobbnak.
Nem kerülte el a figyelmemet az sem,
hogy az olasz és a spanyol énekes is kiemelte ragaszkodását a foci iránt. Hát
persze! Rövidesen Real-Juve döntőre kerül sor a Bajnokok Ligájában.
A kijevi fesztivál az Ünnepeljük a
sokszínűséget jelszó alatt zajlott. Ez a jelszó vidékeinken nem éppen nyerő
pillanatnyilag...
A bejegyzés elején elmulasztottam feltüntetni
a nyertes szerzemény címét: Amar pelos dois. Szabad fordításban: szerelem
mindkettőnknek. A portugál-brazil szerzeményekben gyakran jelentkező „coracao” –val
az utolsó sorban találkozunk: „ O meu coracao pode amar pelos dois” (Szívem
kettőnkért dobban). A sors kegyetlen fintora, hogy ez az érzelmes szív,
Salvador Sobral „coracao”-ja sürgős orvosi beavatkozásra, átültetésre vár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése