Elektromos kabát

Már az gyanúra adott okot, hogy az elárusító lány orcája olyan piros volt, mintha izgalmi állapotban lett volna. Először arra gondoltam, hogy mielőtt megérkeztem hátha, netalán valamelyik próbafülkében... Még jobban kipirult, amikor meglátta melyik kabátot választottam ki. Közölte, ne haragudjak, de nem fogja rám segíteni.

-         Miért?

Közben véletlenül hozzáértem, noha ő igyekezett tartani a távolságot, és mint zivatarban két felhő között, megtörtént a kisülés az elárusítólány elfojtott sikolya közepette. Elmondta, hogy reggel óta ezeket a tavaszi kabátokat aggatta fel és feltöltődött elektromossággal. Majd hozzátette, hogy ettől még megvásárolhatom a rendkívül kedvező áron kapható tavaszi kabátot, úgy magában nem fog rázni. Biztos? Biztos.

Mivel feleségemnek megígértem, hogy veszek kabátot, megvásároltam. Fel is vettem, úgy távoztam az üzletből. A villamoson zsúfoltság volt, alig fértem fel. Rövidesen azonban mint a mesebeli világító kard működésbe lépett: csatt-csatt-csatt és széthúzódtak az emberek. Hasonló történt a metrón és a HÉV-en is. Egy kislánynak a haja, mint a szavanna növényzete úgy hullámzott amikor elhaladtam mellette.

Betértem a moziba jegyet vásárolni. A hosszú sor előttem megrettenve szétrebbent mint az autók a szirénázó tűzoltók előtt.

Gondoltam felajánlom szolgáltatásomat a Készenléti rendőrségnek diszkrét tömegoszlatás céljából. Kivonulok a tömeg elé, mindenkivel illedelmesen kezet fogok és meneküljön ki merre lát.

Az elektromos kabátomat végül is más célból hasznosítottam. Az interneten találtam olyan szerkentyűt melynek csipeszeit rá lehet rögzíteni a kabátra, a vezeték egy akkumulátorba vezet, onnan pedig egy Highway to Hell (AC/DC) átalakítón keresztül beköthető a lakás áramellátásába. Azóta minimális az áramfogyasztás az ELMÜ-nél.

Igaz, ha dolgozik a mosógép, át kell hívni a szomszédot is segéd-dörzsölésre.