A torony

Budapest nem igazán felhőkarcolóiról nevezetes, a város legmagasabb épülete az Óbudai Főtáv torony csak az alacsonyabban vitorlázó felhőket símogatja. Kétszáz méteres magasságával ugyan túlnőtte a Gizai piramist vagy a New York-i Szabadságszobrot, de mintegy harminc emeletnyivel, pontosabban 124 méterrel alacsonyabb a párizsi Eiffel toronynál. A világ legmagasabb épülete, a Dubai torony mondhatnánk, hogy GDP-arányosan több mint négyszerese a budapestinél.

Az építmény egyetlen kolorisztikus díszítése a tornyot körbefutó piros-fehér kockák, amit egyesek Árpád sávos utalásként értelmeznek, de valójában a Főtaxi burkolt reklámjáról van szó. Óbudai képzőművészek már többször kezdeményezték, hogy szívesen átfestenék az építményt, például fentről lefelé képregény kockák formájában be lehetne mutatni Csongor és Tünde, vagy a magyar labdarúgás történetét, esetleg két hosszú nyakú szerelmes zsiráfot is szívesen rávarázsolnának vagy egyéb ismeretterjesztő tartalmat. 2010-ben egy zöld szervezet hivatalosan is kezdeményezte, hogy 8 méter széles növényszalaggal futtatnák körbe a tornyot, a növények idővel benőnék az egész építményt és itt lenne a világ legnagyobb zöld tornya. Mindez csak azután valósulhat meg, ha lejár az említett szponzor cég reklámjoga.          

         

Ha jobban szemügyre vesszük, a torony különböző magasságain gyűrűszerű erkélyeket láthatunk. A török időkben ezekről az erkélyekről szólította imába a müezzin a környék muzulmán vallású híveit. Hétköznap a legalacsonyabb erkélyről, nagyobb ünnepek alkalmából, például Pünkösd vasárnapján, vagy, a számukra dicső Mohácsi csata évfordulóján  a második vagy harmadik szintről. Az utóbbi években ilyen fajta aktivitást nem tapasztalható, (noha értesüléseink szerint Óbuda polgármestere állítólag azt tervezi, hogy mandátuma lejárta előtt innen intéz beszédet a kerület választópolgáraihoz).

A toronynak, azon kívül, hogy a Távfűtő művek füstjét injektálja a felhők közé van egy másik fontos küldetése is. A Budapestre nyugati irányból, az L 32-es és M 77-es légi folyosókon érkező repülőgépeknek tájékozódási pontot képez. Szaknyelven: orientír. Ami azt jelenti, hogy pilótáknak itt kell elvégezni a szükséges manővereket, belőni a pontos irányt a repülőtér felé és az előírt módon csökkenteni a gép sebességét és magasságát. Ellenkező esetben megtörténhet – amire eddig szerencsére nem volt példa – hogy a repülőgép abban az irányban magasló Ferihegynek ütközik.