Burkina Faso

Feltehetőleg azzal hívtam fel magamra a figyelmet, hogy rácsodálkoztam: az Andrássy út és a Dózsa György út sarkán két hajléktalan egy földrajzi atlasz felett vitázik. Egy kicsit szokatlan látványként hatott és a felismerés is, hogy ügyes-bajos gondjaik között per pillanat egy földrajzi kérdés a legfontosabb!

-         Uram, segítene ? – szólított le az egyikük, majd készségemet látva közölte is a konkrét kérdést: hol található Burkina Faso?

Hoppá!

Ilyesmire éppen nem számítottam, de immár nem hátrálhattam meg. Elkezdtem lázasan turkálni földrajzi ismereteim beporosodott képei között. Szinte biztos, hogy frankofon ország, tehát, ha Afrikát, alakja

miatt, pisztolyhoz hasonlítjuk, akkor a ravasz körül kell kutakodni a „nem-tudom-mi-a-neve” öböl partjainál.

-         Itt lesz valahol Szenegál alatt, ez a kis országok közül valamelyik – mutattam az atlaszon.

-         Ez egy régi atlasz. Burkina Fasonak korábban valami más neve volt, azt kellene megtudni – világosítottak fel, utalva arra, hogy ők már átböngészték a térképen lévő összes ország nevét.

Jobb megoldás híján a zsebemhez nyúltam.

-         Csak azt ne mondja, hogy a zsebében hord egy újabb kori Afrika-térképet! – szólt az egyikük.

Végre valami hasznát vettem az „okos telefonomnak”. Amíg bíbelődtem a szerkentyűvel az idősebb hajléktalan meg is jegyezte, hogy ő nem tudná megszokni, hogy újjal kell pásztázni a készülék kijelzőjén („személy szerint jobban kedvelem a klasszikus telefont, ez már sok nekem…”).

-         Felső-Volta! – közöltem diadalittasan a keresett választ. Ők pedig, ha nem is Szenegál alatt, de mellette, egy kicsit jobbra, meg is találták a kabátgombnyi országot.

-         Az ország területe 274.000 km2 – olvastam ki a következő adatot.

-         Nem is olyan kis ország! Hazánk területe mindegy 93.000 km2, tehát majd háromszor akkora – szólalt meg az idősebb hajléktalan. Nem válaszoltam semmit, mert bevallom: nem tudtam így naprakészen Magyarország pontos területét…

-         Igen, itt van, ezt mondta a cseh kollega: Ouagadougou – ejtette ki hibátlanul (a „felesleges” o betűk nélkül) a főváros szelleműző varázsige hangzású furcsa nevét. -  Ő ott dolgozott és bátorított engem is, hogy csatlakozzak!

Nem firtattam, hogy milyen alapon kollega a cseh állampolgár. Valamilyen szakma, hivatás, vagy a hajléktalan státus alapján?

Pedig meg kellett volna kérdezni, mert ez az ötlet a migrációs folyamatok egy teljesen új változatát vetette fel. Eddig úgy tudtuk, hogy az afrikai országok lakosai érkeznek az európai országokba a munka, a boldogulás reményében, sok esetben életük kockáztatása árán is. Az is elhangzott, hogy a gyökeresen változó világban Közép Európa országai jelentik majd az EU motorját, és a megváltozott világban a Visegrádi országok gazdasága lesz a húzóerő. Erre íme két visegrádi állampolgár még gyökeresebb változásról tud, az ígéret földjét a térképen alig fellelhető Burkina Fasoban vélik felfedezni!

Felcsigázta érdeklődésemet ez a történet és hazaérve az internet segítségével újabb információk után kutattam.

Megtaláltam a magyarázatot.

Az ország nevének jelentése moré és dioula nyelveken: becsületes emberek országa.